Bristol

Ma aláírtam a szerződésemet a Bella Italiaban. Mivel második munkahely, ezért nagyon kiváncsi leszek, hogy hogy fogom bírni a tempót, bár ez a beosztástól is függ majd. Egyelőre még csak várok, aztán szép lassan kiderül, hogy valóban így helyes-e, ez az utam, vagy kell majd egy pici változtatás. Mivel ez is és a Washington is szinte elsőre összejött, így van okom azt hinni, hogy ez a sors. Hogy ennek egyszerűen így kellett történnie.

Vajon a baba azért nem jön össze elsőre ( de sajnos még századjára sem ), mert még nincs itt az ideje? Lehet, hogy megvárja a kis drága, ameddig anyuci és apuci is tökéletesen berendezi a kis életét és a lelkét az érkezésére? Az én részemről, már nyugodtan betoppanhat, igaz ami igaz, a biztos háttér a számára még nincs meg, értem ezalatt a saját lakást, autót és a biztonsági megtakarítást, amivel ELVILEG az ember nyugodtan vállalhat már gyereket. De feltétlenül szükségesek ezek a dolgok? Úgy értem, miért fontos az, hogy saját lakása legyen az embernek, miért nem elég egy biztonságos kuckó, amiben nyugodtan cseperedhet a gyermek, ameddig a szülők összeszedik magukat anyagilag annyira, hogy belevágjanak egy lakás vásárlásba? Emlékszem, mi anyuékkal a mamánál laktunk körülbelül 7 éves koromig, amikor aztán anyuék megörököltek egy kis lakást a szomszéd nénitől, akivel eltartási szerződést kötöttek. Azóta már nagy családi házba költöztek, ahonnan már én is és a nővérem is kirepültünk, szóval ez már túlságosan is tágas nekik. Pedig 30 éve még nem volt semmijük. Nőnek fel gyerekek békében, szeretetben akkor is, ha a szülők még nem szerezték meg az anyagi javakat, amiket a mai társadalom igenis elvár, ha családot akarsz. A párom pontosan erre vár. Vár, arra hogy lakásunk, autónk, szuperbiztos állásunk és elegendő félretett pénzünk legyen. De szerintem mire ezt megszerezzük ( ha megszerezzük ), addigra már biológiailag képtelenek leszünk a gyerekvállalásra. Pontosabban csak én. A pasik ugyebár életük végéig nemzhetnek gyermeket.